Digitális nyomkövetés a divatiparban

A technológiai innováció egy népszerű kifejezés ma a divatiparban; a termékadatoktól és a nyomon követhetőségtől kezdve a logisztikáig, a készletgazdálkodásig és a ruhamárkák kommunikációjáig sok mindent érint, amellett, hogy a körkörös gazdasági modellben is jelentős szerephez jut.

A viszonteladási és rental típusú üzleti modellekben a márkáknak és a döntéshozóknak számon kell tartaniuk azokat az eladott/kiadott ruhadarabokat, amelyek visszakerülnek hozzájuk; erre a javítás, újrahasznosítás miatt van leginkább szükség. Annak érdekében, hogy a termékek második, a harmadik vagy akár a negyedik életciklusukba léphessenek, minden egyes ruhadarab egyedi azonosító kódot és beépített életciklus-követőt igényel. A fogyasztók pontos tájékoztatása is ezekkel az eszközökkel történhet meg a legkönnyebben, és ma már egyre többen használnak úgynevezett digitális triggert.

De mi az a digitális trigger és miért hasznos?

A digitális trigger összekapcsolja a fogyasztót egy szoftverplatformban található adatokkal, melyeket a márka vagy a szolgáltató előzetesen megad, ellenőríz. Ezek az adatok lehetnek konkrét ruhadarabokra vonatkozó információk – például kezelési útmutató vagy anyagösszetétel-, de lehetővé tehetik a fogyasztó számára azt is, hogy a például a gyártással kapcsolatos kérdéseivel felkeresse az adott márkát, szolgáltatót.

Jelenleg az a legismertebb és legelterjedtebb módszer erre a QR-kód címkébe építése, mely egy „beolvas engem” felirattal rendelkezik. A QR-kódokat a legtöbb vásárló már ismeri, alkalmazásuk gyors és egyszerű.

A QR-kódok kapcsán a legnagyobb kihívás azonban az, hogy a fogyasztók gyakran levágják a címkéket a ruhákról. Igen, mindannyian megtettük már ezt, hiszen a címke sokszor kényelmetlen vagy nem esztétikus viselés közben. Ennek a kockázatnak a csökkentése érdekében a márkák a QR-kódot más módokon is beépíthetik a termékbe. Mindazonáltal, ha magába a szövetbe integrált kódot készítenek, az nem teszi annyira nyilvánvalóvá a fogyasztók számára, hogy a QR-kód fontos információkat tartalmaz a felhasználás, gyártás stb. kapcsán, így kevésbé valószínű, hogy beolvassák.

Ugyanakkor a szövött címkébe ágyazott NFC (Near Field Communication) azonosítót általában nem lehet eltávolítani. Amennyiben ezt a megoldást alkalmazza egy ruhagyártó, nyilvánvalóvá kell tennie a fogyasztó számára, hogy mi szerepel pontosan a címkén, illetve el kell magyaráznia, hogy a vásárló hogyan tölthet le egy NFC-olvasót az okostelefonjára. Egyes okostelefonok, különösen az elmúlt években kiadott készülékek már beépített NFC-chipeket tartalmaznak, de nem minden telefon rendelkezik vele, ami azt jelenti, hogy sokaknak külön le kell töltenie egy dedikált NFC-olvasót.

Egy másik digitális trigger az RFID (rádiófrekvenciás azonosító), de az RFID címkék általában nem a vásárlóknak készülnek. Gyakran például a csomagoláson használják őket a termékek nyomon követésére a gyártás és a raktározás, a vásárlóhoz kerülés és kereskedőhöz való visszajutás különböző életciklusaiban. Az RFID-címkék dedikált beolvasót igényelnek, a vásárlók ezekhez nem férnek hozzá. De az RFID-címkék hasznosak a szolgáltatók számára a háttérfolyamatok ellenőrzése szempontjából, mivel megkönnyítik a nyomon követhetőséget a ruha egész életciklusa során. Az RFID-címkék általában nem felelnek meg a mosási előírásoknak, emiatt nem kompatibilisek a ruházati ipar körkörös modelljeivel, de a mosható verziók fejlesztése, népszerűsítése jelenleg is zajlik.

Melyik megoldás lehet a legjobb a márkák számára?

A márkák ideális esetben több tényezőt is figyelembe vesznek a digitális technológiai megoldások megvalósításáról szóló döntésük során, ideértve a termékeik jövőjét, a várható jogszabályi módosításokat, a fogyasztókkal való kapcsolattartás lehetőségeit a termék élettartama alatt, valamint a ruházat környezeti hatásait.

A digitális triggerek és az intelligens címkék használatával a márkák jobban megérthetik a fogyasztók igényeit. Például nyomon követhetik a ruhákat életciklusuk legtöbb szakaszában, és megtudhatják, hogy mikor van szükség javításra, vagy mikor és hogyan lehet a fogyasztókat a ruhák újrahasznosítására ösztönözni. A digitális címkék esztétikusabb és praktikusabb megoldást jelentenek, mivel a fizikai címkéket gyakran levágják a vásárlók. A digitális triggerek hosszabb ideig maradhat a terméken, ha közvetlenül a ruhára helyezik őket.

A technológia megválasztása attól is függ, hogy pontosan mit akar elérni a márka. Ha több információt akar szolgáltatni a ruha útjáról, vagy segítséget nyújt az újrahasznosításhoz, akkor a QR-t vagy az NFC-t érdemes alkalmaznia, hiszen a fogyasztók nem tudják beolvasni az RFID-t. Ha azonban egy márka hatékony házon belüli vagy kiszervezett készletgazdálkodást akar végrehajtani, és nyomon szeretné követi az eszközöket, folyamatokat, akkor az RFID-nek hasznát fogja venni.

A digitális tagelésben lévő potenciál

Jelenleg a fizikai címkék alkalmazását törvényi előírások szabályozzák, de az országspecifikus jogszabályok egyre inkább arra törekszenek, hogy lehetővé tegyék a ruhadarabok ápolással, összetétellel kapcsolatos információinak digitális továbbítását. Mivel a vásárlók nagyobb átláthatóságot követelnek meg a márkáktól, az első lépés az, hogy a digitális triggerek egyre inkább a fizikai címkék kiegészítéseként jelenjenek meg, nem pedig azok pótlásaiként. Ez a kettős megközelítés hozzáférhetőbb, kevésbé zavaró a fogyasztók számára, illetve lehetővé teszi a termékkel kapcsolatos további információk tárolását is, valamint az újraértékesítéssel, kölcsönzéssel vagy újrahasznosítást végző szolgáltatókkal való további kapcsolattartást. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a belátható jövőben a fizikai címkék továbbra is a származási országot és az anyag összetételét fogják tartalmazni, de akár ugyanazon vagy kiegészítő címkén, esetleg közvetlenül magába a szövetbe ágyazva, szkennelhető digitális triggerrel is elláthatják a brandek a termékeiket.

Ezek a digitális triggerek az átláthatóság új szintjét teszik lehetővé. Ezen túlmenően, lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy a termékeket digitális gardróbjukba szkenneljék, továbbá a márkák új bevételi csatornákat is létrehozhatnak a különböző platformokon azáltal, hogy megkönnyítik a fogyasztókat saját használt ruháik továbbértékesítésében. Végül a digitális triggerek elősegíthetik az újraértékesítést vagy bérlést azáltal, hogy megmutatják a fogyasztóknak, hol található a legközelebbi újrahasznosító állomás…

Az Adidas ’Infinite Play’ visszavételi programja

A program 2019-ben indult Nagy-Britanniában, és kezdetben csak azokat a termékeket tudta fogadni, amelyeket a fogyasztók az Adidas hivatalos csatornáiról vásároltak. A termékek automatikusan bekerültek az online vásárlási előzményeikbe, majd továbbértékesítésre szánták őket. Ez azt jelentette, hogy az elemeket nem lehetett beolvasni egyetlen kóddal. Mivel azonban az Adidas termékeinek jelentős részét nagykereskedőkön és harmadik féltől származó viszonteladókon keresztül értékesíti, a körkörös kezdeményezés közel sem ért el annyi ügyfelet, amennyi a cél lett volna. Az Adidas-nak lehetővé kellett tennie, hogy több fogyasztó is részt vehessen a programban. A megoldást, mint kiderült, már abban az időben is minden termék magán hordozta… Partnerük, Avery Dennison jóvoltából az Adidas termékek már rendelkeztek mátrix kóddal: egy olyan, úgynevezett „társ QR-kóddal”, amely összeköti a megvásárolt ruhadarabokat az Infinite Play alkalmazással, függetlenül attól, hogy hol szerezték be azokat.‍

A rendszer viszonylag egyszerű, és a QR-kód kritikus szerepet játszik a folyamat minden lépésében. A fogyasztó az Infinite Play alkalmazásba lép, beolvassa ruhája QR-kódját, hogy regisztrálja a terméket, ahol a hivatalos Adidas csatornákon vásárolt egyéb termékek mellett a vásárlási előzményeihez is csatlakozik. Ezután az alkalmazás megmutatja neki a termék visszavásárlási árát. A vevő ezután dönthet úgy, hogy újraértékesíti az adott ruhadarabot.

A Stuffstr pedig, mely egy viszonteladási megoldás-szolgáltató, megkönnyíti az otthoni átvételt és irányítja a termékek további feldolgozását, mielőtt újra eladnák őket az Infinite Play programban.

Az Adidas a társ QR-címke használatának két fő előnyét emelte ki. Először is, a QR-tartalom lehet állandó vagy dinamikus. A ruha első vásárlásakor a digitális trigger bizonyos információkat jelenít meg, de két év elteltével a márka megváltoztathatja a látható információkat, például a helyi újrahasznosítási lehetőségeket. Másodszor, a QR-kódok minden ruhadarabot egyedileg azonosítanak. Nincs két egyforma termék, még ugyanazon a modellen és színen belül sem. Ez az eszközszintű azonosítás hihetetlenül fontos a viszonteladásban és a bérbeadásban. Az Adidas képes volt pontosan megbecsülni a visszavásárlási árakat, hitelesíteni a valódi ruhadarabokat, és a másodlagos fogyasztóknak részletes leírást tudott adni arról, hogy valójában mit is vásárolnak meg.

A CaaStle rental modellje és a digitális triggerek technológiája

A CaaStle egy olyan teljeskörű szolgáltatás, amely lehetővé teszi, hogy a márkák rental business modelleket kínáljanak, a technológia, a logisztika és infrastruktúra biztosításával, end-to-end rendszerben.

A bérleti üzleti modellben minden ruhát egyenként, külön-külön követni kell: melyik van a raktárban, melyik a vásárlónál és melyik a tisztítóban. A ruhák állapotmegőrzése különösen fontos, hiszen több életciklusuk van. A kölcsönzött ruhákért felelős márkának vagy megoldás-szolgáltatónak képesnek kell lennie arra, hogy nyomon kövesse, hogy az egyes ruhadarabokat hányszor viselték, illetve, hogy a hibákról szóló jelentések hogyan járulhatnak hozzá a tervezési fejlesztésekhez vagy az anyagválasztáshoz. Ez azért is lényeges, mivel a fogyasztók kevésbé rugalmasak a használt vagy kölcsönzött ruházat minősége kapcsán; kisebb varrási problémák sem fogadhatók el. Az eszközszintű nyomkövető rendszerek használatával a CaaStle 100% pontossággal felügyeli az egyes ruhák útját, állapotát.

A CaaStle digitális trigger és nyomkövető rendszer kapcsán Amy Kang (a termékplatform-rendszerek felelőse) kifejtette, hogy van három kulcsfontosságú tényező, ami elengedhetetlen a pontos működéshez; a technológia állandósága, az olvashatóság és azonosítás sebessége. A fejlesztők szerint a nagyobb szkennelési sebesség mellett a mosható RFID erős potenciállal rendelkezik, és a CaaStle – illetve sok más hasonló szolgáltató – várhatóan elmozdul e megoldás felé, amint a technológia tovább fejlődik a ruhadarabok beolvasásakor jelentkező hibaarány tekintetében, kiemelve itt a beolvasási távolságból adódó fennakadásokat.

Renewal Workshop: digitális címkézés az átlátható viszonteladás céljából

A Renewal Workshop (TRW) egy teljeskörű viszonteladási szolgáltatás, amelynek központja az Egyesült Államokban van, Oregonban, második bázisa pedig Amszterdamban található. A TRW kezeli a többlettermékeket és a visszaküldésre szánt elemeket, válogatja azokat újrafelhasználás céljából, gondoskodik a tisztításról és a javításról. A digitális címkézés kezdettől fogva fontos szempont volt számukra.

A szolgáltató azonosítja az eszközszintű nyomon követés különböző prioritásait a márka viszonteladási ügyleteinek hatékonysága érdekében, továbbá kezeli a háttérkészletet és az ügyfélszolgálatot is. Minden ruhadarabnak van egyedi vonalkódja és sorozatszáma. Fontos, hogy a vállalat ismerje a birtokában lévő használt ruhadarab részleteit, hogy pontosan meg tudja állapítani, hogy a divatcikk melyik verziója van épp használatban, mennyibe került, amikor eladták, és mennyinek kellene lennie az újbóli eladás folyamatában. Mindezt egy lineáris modellben működő márka esetében nehéz megállapítani, hiszen miután gazdára talált egy termékük, lényegében elfeledkeznek róla.

Mivel a fogyasztók egyre inkább elvárják a használt ruhákkal kapcsolatos pontos információszolgáltatást, az ipar számára is előnyös, ha ezeket az adatokat könnyen hozzáférhetővé és továbbadhatóvá teszik a divatpiaci szereplők.

A digitális triggerek tehát a márkák, kiskereskedők, újrahasznosítók és fogyasztók szempontjából is előnyösek. Viszont nem minden márka vagy szolgáltató áll elő saját szabadalmaztatott megoldásokkal az átláthatóság elősegítése érdekében, így vásárlók sokszor összezavarodnak. Az általános gyakorlatokat azonban szükséges új, innovatív eszközökkel kiegészíteni, hogy a körforgásos modell szélesebb körben is alkalmazható, hozzáférhető legyen.

A szöveg Chris Lijzenga cikke nyomán készült. Kiemelt kép: www.qrcodechimp.com