Hogyan beszéljünk a gyerekekkel az etikus divatról?

Általunk is sokszor hangoztatott tény: a ruhaipar káros a környezetre és az emberekre egyaránt, de az iskoláknak nagy szerepe lehet abban, hogy a változást elősegítsék. Az alábbiakban brit példák mentén mutatjuk be a divatfókuszú környezeti nevelés néhány kiemelkedő kezdeményezését.

Te tudod, hogy mennyibe került a ruhád valójában? Jó eséllyel jóval többe, mint gondolnád. A ruhaipar az egyik legkörnyezetszennyezőbb iparág, az összetett gyártási technikák és ellátási láncok pedig környezeti problémák ezreit hozzák magukkal.  A változás szükségessége nem tűr halasztást – és az oktatás kulcsfontosságú szerepet tölthet be abban, hogy a ruháinkhoz fűződő magatartásunk új irányokba terelődjön. Néhány iskola már most együttműködik szervezetekkel, hogy közösen tárják fel a divatipar hatásait.

„A divatipar üzleti modellje a mennyiségre épült és arra, hogy a gyártási folyamat a lehető legolcsóbb és leggyorsabb legyen – vásárolj olcsón, viseld néhányszor és dobd is el! Ez nem egy fenntartható modell a környezet számára.” – mondja Sarah lymkiw, a Traid, egy olyan Egyesült Királyság-beli alapítvány oktatási vezetője, mely a ruhaipari hulladék környezeti és társadalmi hatásainak csökkentéséért küzd.

A ruhák életciklusa

A Traid általános iskolai és középiskolai szinteken tart programokat. Évente nagyjából 10.000 tanulót érnek el és interaktív, mélyreható workshopokat tartanak olyan témakörökben, mint például a ruhák életciklusa, upcycling és ruhajavítás, az idősebb tanulóknak állampolgársági, földrajzi és technológiai workshopokkal kiegészítve.

„Először is szeretnénk elmélyíteni a tanulók tudását, majd arra ösztönözni őket, hogy kritikusan gondolkozzanak arról, hogy mely résztvevők a felelősek a divatipar környezeti és társadalmi hatásaiért – és arról, hogy mit lehet tenni ez ellen.” – mondja Klymkiw. A honlapjukon megtalálhatók ingyenesen letölthető tananyagok a tanárok számára, melyek tartalmaznak oktatási terveket és prezentációkat, amiket a tanórákon használhatnak. A Traidfilms Youtube-csatornáján pedig további hasznos videók érhetők el.

Aurora Thompson Londonban, a Haggerston Schoolban tanít designt és technológiát. Az iskola dolgozott a Traiddel egy fenntartható divat programon, ami kifejezetten illeszkedik Thompson fő tantárgyához: „A design és technológia minden munkafolyamatába beágyazódtak a fenntarthatósággal kapcsolatos problémák, mint például az újrahasznosított alapanyagok használata, a textilipart átszövő, összetett problémák megértése, valamint a termékek életciklusa.”

A Haggerston School programjai két korcsoportot céloztak meg: a tizedikesek upcycling workshopokon vettek részt, míg a tizenegyedikesek előadásokat hallgattak meg. Thompson így folytatja: „A workshop csapatmunkában zajlott és fejlesztette a diákok együttműködését, míg az előadások megszilárdították a tizenegyedikesek tudását a fenntarthatósággal kapcsolatban.”

Néhány diák számára a kurzus inspiráló volt: „Egy újfajta megközelítést ismerhettek meg a saját fogyasztásukkal kapcsolatban is. Néhány diák az osztályból ennek eredményeképp önként jelentkezett, hogy segítsenek megszervezni egy Fairtrade hetet az iskolában.”

Carol Fitzwilliamet, aki designt, technológiát, művészeti és textilművészeti tantárgyakat oktat a Queens Park Community Schoolban, a Traiddel való első találkozás rögtön arra inspirálta, hogy létrehozzon egy fenntartható divatprogramot az iskolában: „A kilencedikesekkel azon dolgoztunk, hogy mi mindent tudnak létrehozni régi pólókból. Csapatokban dolgoztak és eltérő sikerrel gondolták újra a ruhadarabokat. A projekt nagyon jól működött, mert egy-egy általuk már nem viselt ruhának adott egyedi, új lehetőségeket. Ezután kétszer is elgondolkoztak az olcsó ruhákról, amiket vásárolni szerettek volna.”

A Fashion Revolution programjai, kollaborációi az oktatás terén

A Fashion Revolution központja válogatott oktatási anyagokat tesz elérhetővé a honlapján keresztül, oktatási tevékenységükbe pedig beletartozik a 2015-ös Fashion Revolution Arts and Speaker Tour is, ami főiskolákat látogatott meg, hogy felhívja a figyelmet a divatipar problémáira. Azóta is rendszeres előadásokat és kiállításokat szerveznek az Egyesült Királyság különböző főiskoláin.

„Az új generációk formálásához a legtöbb iskola és egyetem kezdi elengedhetetlennek látni a fenntarthatóság oktatását, és nem csak a divat területén,”- mondja Orsola de Castro, alapító és kreatív igazgató. „Ami azt illeti, a divat területén talán még el is vagyunk maradva.”

A szervezet olyan esettanulmányokat használ fel, mint az, amelyik egy farmernadrág életciklusának a hatásait részletezi. De Castro szerint ez bemutatja „a teljes társadalmi és környezeti hatásokat, a gyapottermesztéstől a festésen át, a gyártási folyamatokig.”

A divatipar társadalmi hatásai – mint az általános jólét, foglalkoztatás és egyenlőség – szintén fontos részei a tanórai párbeszédeknek. A Clean Clothes Campaign beszámolója szerint, a textilipar 75 millió embert foglalkoztat. Ezeknek a munkásoknak háromnegyede nő, és sokan alacsony fizetésért, szabályozatlan körülmények között dolgoznak.

A Fashion Revolution Hungary és a Nemzeti Divat Liga Magyarország összefogásából született meg tavaly év végén a „Divatosan a környezetért!” elnevezésű oktatási projekt, mely a 13-18 éves korosztályt célozza. Célja egy közösségi edukációs program elindítása, aktív részvétellel és az élmény alapú tanulás módszereivel. Interaktív, a fiataloknak megszólító platformok, eszközök, valamint ismert és elismert szakemberek, illetve kutatásaik bevonásával a divatipar környezetre gyakorolt hatását, az etikus foglalkoztatás rendszerét, az internet és a social media jelentőségét tárjuk fel jól érthető, könnyen feldolgozható formában. A program középiskolai és gimnáziumi, szakközépiskolai pedagógusoknak, továbbá a szülőknek is szól. A FRH és az NDL csapata jelenleg azon dolgozik, hogy támogatást gyűjtsön a projektre az Adjuk össze! felületén. 

Egy Cambridge-i iskola, a Leys szintén együtt dolgozott a Fashion Revolutionnel az oktatási programjaikon. Andrew Harmsworth, a World AIMS (egy projekt, ami a tanulóknak segít többet megtudni az őket körülvevő világról) iskolai koordinátora kiemelte a gyakorlati hatásait annak, ha a divatról beszélgetnek a tanórákon. Azt mondja, hogy a párbeszédek „mély hatással voltak a diákokra, hiszen egy olyan dolgot tárt fel előttük, amiről legtöbbünknek csak ködös elképzelései vannak: miszerint amiket megvásárolunk, azokat távoli országokban élők készítették, és a döntéseink nagyban befolyásolhatják, hogy a vásárlásaink negatív hullámokat vetnek, vagy pozitív változást hoznak.”

Denz Fernandes oktató hozzáteszi: „Az elmúlt években részt vettünk közösségi média kampányokban a Fashion Revolution #WhoMadeMyClothes hashtagjével. A diákok és tanárok fotókat készítettek saját ruháik címkéivel. Ezek a képek végül eljutnak a ruhamárkákhoz és gyártókhoz.”

Vannak-e akadályai annak, hogy a fiataloknak új perspektívákat adjunk át a divatról? Az öltözködés az egyik módja annak, hogy a diákok elkezdjék meghatározni magukat, akár saját stílusukon vagy márkahűségükön keresztül.

Ám Fitzwilliam szerint, ha tanulnak a fast fashionről, az segíthet, hogy ezeket a szokásokat finomítsák, és elgondolkodtassák a fiatalokat: „A szokásos márkaközpontú gondolkodást félre kellett tenni. Szerintem a diákok elkezdték értékelni, hogy néha jó dolog egyedinek és különbözőnek lenni.”

Az ehhez hasonló projektek kiemelik, miért alapvető a divatiparról és annak hatásairól tanítani: kiindulópontot jelenthet a legfontosabb, szerteágazó problémakörökhöz, melyekkel ma szembe kell néznünk, miközben a diákok mindennapi életére vonatkoztatható, megfogható viszonyítási pontot adhat.

„Ez egy komoly probléma”- mondja de Castro. „De szerencsére, ha együtt cselekszünk, akkor felülkerekedhetünk azon a közömbösségen, hogy ezt a problémát megörököltük, és összpontosíthatunk arra, hogy aktív részesei legyünk a megoldásnak.”

Szerző: Burány Veronika, forrás: The Guardian, képek: Unsplash, Pék Pál